Országház [bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Országház (Parlament) | |
 | |
| Az Országház szemből | |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1885–1904 |
| Építési stílus | Neogótikus, eklektikus |
| Felhasznált anyagok | tégla, mészkő, díszkövek |
| Védettség | Kulturális világörökség(1987) |
| Tervező | Steindl Imre |
| Építési költség | 38 000 000 osztrák–magyar korona |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Az Országgyűlés éskönyvtárának helyszíne |
| Tulajdonos | Magyar Köztársaság |
| Alapadatok | |
| Magassága | 96 m |
| Alaprajz | Téglalap |
| Alapterület | 17 745 m² |
| Hosszúsága | 268 m |
| Szélessége | 123 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Liftek száma | 13 |
| Nevezetességei | Magyarország legnagyobb épülete, Európa 2. legnagyobb parlamenti épülete Szent Korona |
| Elhelyezkedése | |
  Országház Pozíció Budapest térképén | |
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye.Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakran Parlamentként is emlegetik. Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért véget,[1] díszkivilágítását 2011 augusztusára tervezik megújítani.[2]
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Az építkezés története [szerkesztés]
A pályázat [szerkesztés]
Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott: az 1880. évi LVIII. tc. alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett. 1883. február 1-jén a pályázat határideje lejárt, amire tizenkilenc terv érkezett be, a bírálat alapján a kitűzött négy egyenlő díjat az "Alkotmány I.", "Patres conscripti", "Alkotmány II.", "Scti. Stephani regis" jeligéjű terveknek ítélték oda.[3]
- Steindl Imre "Alkotmány I." neogótikus hatású épületterve
- Hauszmann Alajos "Patres conscripti" neobarokkot és neoklasszicizmust sugárzó terve
- Schickedanz Albert és Freund Vilmos "Alkotmány II." együttes alkotása, mely elsősorban az antik építészeten alapult
- Otto Wagner és társai "Scti. Stephani regis" neoreneszánsz pályaműve
Steindl Imre megvalósult terve [szerkesztés]
Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikusstílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnekhatása.[4] Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Parlament kupoláját megtervezte.[5] Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát jellemző épületté vált, mint Sir Charles Barrylondoni parlamentje a brit fővárosnak.[6]
A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben azOrszággyűlés első ülését.[7]
Az építkezés [szerkesztés]
Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivételt képez a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az építkezés során átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat.
Szent Korona [szerkesztés]
A 2000. évi I. törvény[8] rendelkezése alapján az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A korona korábban a Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint az ünnepélyes áthelyezéssel „Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.
Látnivalók az Országházban [szerkesztés]
- Díszlépcső
- Kupolacsarnok
- Az épület számos helyén láthatóak a Róth Miksa által készített üvegfestések és üvegmozaikok.
- A Szent Korona és a koronázási ékszerek
- Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás (1893.)
Képgaléria [szerkesztés]
Az épület kívülről [szerkesztés]
Belső tér [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Megtisztulva néz a Dunára az Országház (Index, 2009. szeptember 16.)
- ↑ Új díszvilágítást kap a Parlament – egymilliárdból (Napi Gazdaság, 2011. július 1.)
- ↑ Steindl Imre, Művészet, Első évfolyam, 1902. Ötödik szám
- ↑ Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Andor Győző, 1935. Steindl szócikk l. 473.
- ↑ Déry Attila i.m. 63. o.
- ↑ Déry Attila i.m. 40-41.
- ↑ Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest: Panoráma, 1996. 233. ISBN 9632437616
- ↑ 2000. évi I. törvény Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról PDF
Források [szerkesztés]
- Déry Attila - Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest : Urbino, 2000. 270 o. ISBN 9630034905
- Kajtár István: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe (Budapest-Pécs, 2004) ISBN 963954230X
- Az Országház
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Heiszler Vilmos: Birodalmi és nemzeti szimbólumok Bécsben és Budapesten (1867-1918)
- Az Országház leírása a hivatalos honlapon
- Légifotók az Országházról
- Infografika az Országházról – Népszabadság, 2010. április 1.
- Az állandó Országház tervei
| |||||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése